1987-ben, sorozatban harmadszor is a Ferencvárosi László Kórház S.C. nyerte meg, az OB I-es női labdarúgó bajnokságot. Nincs objektív mércéje annak, hány, sorozatban megszerzett elsőség után tekinthetünk egy csapatot „korszakosnak”, netán „egyeduralkodónak” (ez utóbbi összeköthető természetesen a Női Magyar Kupa elnyerésével is), de azt azért érdemes rögzíteni: három aranyéremnél hosszabb szériát csak egy csapat produkált a magyar női futball történetében, az MTK Hungária 2010-2014 között. („Mesterhármast” ért el a Ferencvárosi László Kórház S.C. a citált 1985-1987 közötti időszakban, majd 1998 és 2000 között is, valamint az 1. FC Femina a 2001-2003-as, és a 2006-2008-as bajnokságokban.)
Bármennyire furcsának is tűnhet a végtáblázatra pillantva, a Ferencvárosi László Kórház S.C. 1987-ben is veretlenül nyerte meg a bajnokságot. Az őszi szezonban, az Egri Lendület elleni meccsen ugyanis a László egyik játékosa – az óvást követően összeülő Fegyelmi Bizottság döntése szerint – jogosulatlanul lépett pályára. A gyepen megszerzett két pontot elveszítették a ferencvárosiak, így azután a tavaszi rajtra élre ugró Renova Spartacussal azonos pontszámmal, 15 ponttal kezdték a bajnokság második felét. A második etap 9 találkozóján azután már hibátlanok maradtak Kerekes Anikóék, és végül hárompontos előnnyel értek célba.
Az 1986-1987-es szezonban, továbbra is a három zászlóshajó, a László Kórház, Renova Spartacus, és a Femina játszotta a főszerepet a női bajnokságban. A válogatott játékosainak döntő többségét is adó „szentháromság” a pontok számát tekintve is elhúzott a mezőnytől, mögöttük viszont az Egri Lendület lendületbe jött, és megelőzte a szezon végén a csapatát – „természetesen” finanszírozási nehézségek miatt – megszüntető Bp. Volán S.C.-t
Az egriek 4. helye ráadásul nem is valamiféle „kiszaladt” eredmény volt, a Lendület 1987 és 1993 között minden bajnokságban közvetlenül a „nagyok” mögött végzett, csak 1994-ben előzött az évtized közepére megerősödött, „kupaspecialista” Pécsi Fortuna.
A magyar női futball hőskorának sajtóját böngészve, gyakorta felbukkanó téma, vajon hol helyezkedtek el a női csapatok, illetve a legjobb játékosok az európai mezőnyben? Bárfy Ágnest, vagy bármennyire fiatal is volt a nyolcvanas évek közepén, Kern Editet sokszor csábították a szuperelitet jelentő Svédországba (mint ahogy nyilván másoknak is voltak ajánlatai), majd az évtized vége felé Lovász Gyöngyi, Kopcsák Erzsébet és a már említett négyszeres gólkirálynő, Kern Edit úgy tudott az NSZK-ba igazolni, hogy ott is a legjobbak közé került.
De, a csapatoknak sem kellett szégyenkeznie… 1987. augusztus 3-án, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi napilapja, a Népszabadság, a hétfői lapszám 1. oldalán (!), a „Sikeres sporthétvége” összeállításban számolt be arról, milyen nagyszerű eredményt értek el a női futballisták.
A Budapesten, a lágymányosi MAFC pályán rendezett hatcsapatos tornán, a bajnoki aranyérmes Ferencvárosi László Kórház, a második helyezett Renova Spartacus és a harmadik Femina Észak-Pesti ÁFÉSZ fogadott két NSZK-beli sztárcsapatot, az 1986-ban bajnok, 1987-ben ezüstérmes (a Bundesliga nem „született még meg”, a tartományi bajnokságokat megnyerő legjobb tizenhat csapat kuparendszerben játszott a bajnoki aranyért – DA) FSV Frankfurtot, és a három évvel korábban a német kupadöntőbe jutott VfR Eintracht Wolfsburgot, valamint a legutóbbi két évben osztrák kupagyőztes, korábban háromszoros bajnok USC Landhaust. A torna győztese a Ferencvárosi László Kórház S.C., a második helyezett a Renova Spartacus lett…
Monika Koch-Emsermann, az FSV Frankfurt edzője a torna apropóján elmondta, az NSZK-ban 400 000 igazolt női labdarúgót tartanak nyilván. Válogatottjuk, a Frauen Nationalmannschaft, két év múlva, 1989-ben, Európa-bajnok lett…
A Ferencvárosi László Kórház bajnokcsapatának tagjai: Hollár Edit, Póka Ágnes (kapusok) – Agócs Annamária, Bukovszkiné Boros Piroska, Jenei Anikó, Kerekes Anikó, Kovácsné Nagy Zsuzsanna, Krecz Ildikó, Lovász Gyöngyi, Molnár Andrea, Németh Borbála, Németh Ibolya, Polyák Ibolya, Pribéli Judit, Tóth Ágota, Tóth Ilona, Tóth Judit, Uri-Kovács Zsuzsanna.
A bejegyzés készítése során forrásként használtuk Mester Kata Olympia szakdolgozatát (Testnevelési Egyetem), valamint az Arcanum digitális médiatárat.