Törökországban véget ért a tízcsapatos Alanya Kupa. A március elején, szerte a világon (pontosabban többségében Európában, és mellette az Egyesült Államokban) rendezett női tornák közül ez volt a legkevésbé rangos, ám az élmezőny csapatai azért nem rosszak.
A kupát a mind a négy mérkőzését megnyerő, a tornát 17-1-es gólkülönbséggel záró Franciaország „B” nyerte meg – kíváncsiak volnánk, vajon a „nagyhatalmak” C, vagy D válogatottja mire menne az európai középmezőnnyel. A franciák a döntőben Mexikót győzték le 2-1-re – a mexikóiak a felnőtt mezőnyben mondjuk harmadikak, negyedikek Észak-Amerikában, de megnyerték például a juniorok kontinensbajnokságát, az Egyesült Államok csapata előtt.
A harmadik hely vb-selejtezőbeli ellenfelünké, Ukrajnáé lett. Az ukránok a helyosztón 0-0-át játszottak Lengyelországgal, de a 11-es párbajban sikeresebbek voltak.
Az 5. helyezett Koszovó (!), a helyosztón 1-0-ra legyőzve Észak-Írországot. Európa talán legfiatalabb válogatottja alkalmasint a szerencsés sorsolásnak köszönheti a jó helyezést, mert a csoportmeccsei (Franciaország „B” 0-6, Ukrajna 0-1, Kazahsztán 1-1) nem igazán indokolják, hogy a mezőny első felében, például a román csapat előtt legyen.
A 7., Románia. Mirel Albon csapata – amelyben alapemberré vált a minden meccsen gyakorlatilag végig játszó Gődér Brigitta, az ETO kapitánya –, Jordánia ellen nyert 2-1-re. A románok a négy meccsük közül ezt az egyet nyerték meg, viszont csak a tornagyőztes franciáktól kaptak ki, és az ukránokkal, valamint az északírekkel döntetleneztek.
Innentől „lefelé” már tényleg nem túl acélos a mezőny: a 9. Lettország, a 10. Kazahsztán lett, amelynél azért mindig rácsodálkozik az ember, hogy ez a BIIK Kazygurt hazája. Igaz, állítólag összesen öt női csapat van az országban…