BIGtheme.net http://bigtheme.net/ecommerce/opencart OpenCart Templates
Gyorshírként
Inez Sainz, a mexikói Azteca Deportes újságírója

Szép. Új. Világ.

Szép, új világ! Szép. Új. Világ.

Mindhárom szó külön is érvényes, sőt mindhárom szónak külön is jelentősége van akkor, amikor arról a SZÉP, tulajdonképpen ÚJ, sajnos egyelőre csak a VILÁG színpadán tapintható jelenségnek örülve kopácsolom a „Szerintem” blog új posztját.

Ha női futball nélkül nem is múlhat el nap, a munkám egy jó része Oroszországhoz, a (férfi) labdarúgó világbajnoksághoz köt ezekben a hetekben, ebben a hónapban. Amint hajdanán, a Népsportnál egy rutinos kolléga szlogenné nemesült mondása kifejtette, „az újságírás az újságolvasással kezdődik” – igyekszem természetesen tájékozódni, mit ír az orosz, illetve a nemzetközi sajtó.

A fontos források egyike a Fifa.com, a világszövetség honlapja, amely alaposan „felöltözteti” a meccseket, amit a beszámolókból – legyen az írott, vagy akár mozgóképes – nem tudunk meg, azt talán nem is érdemes.

Alkalmasint felesleges lenne untatni az olvasót azzal, mennyit változott az újságírók munkája a nagy tornákon, mondjuk a legutóbbi negyedszázadban. Én éppen húsz éve, 1998-ban, Franciaországból tudósítottam legutóbb (illetve, valószínűleg utoljára) férfi világbajnokságról, akkor már „tudtuk mi az az internet”, de egyáltalán nem volt az élet szerves része, a csapatokhoz, akár a sztárokhoz is „oda lehetett férni”, Zidane-nal, vagy Ronaldóval beszélni nem számított egyszerűnek, de azért csodaszámba se ment. A biztonsági intézkedések úgy aránylottak a maiakhoz, mint pótkávé a Lavazzához.

Ma egészen más a helyzet, éppen Kijevben, a BL-döntő oldalvizén beszélgettünk a Nemzeti Sportot a Bajnokok Ligájáról, majd a vb-ről is tudósító Csillag Péterrel arról, mennyire más a feladat ma, mint 1998-ban, mennyire lehetetlen vállalkozás – és nem csak az irdatlan távolságok miatt – becserkészni a csapatokat, játékosokat.

De, vissza a FIFA-hoz, amely úgy húzta át a lovat a Karpfenstein utcából, hogy tudósító-bloggereket küldött minden csapat mellé, akiknek „csak” az a dolga, hogy a kiválasztottak minden rezdüléséről tudjon és hírt adjon.

Most tessék megkapaszkodni! A FIFA tudósítóinak jelentős része, nő!

Erősen úgy tűnik, vannak a földgolyónak olyan részei, ahol nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy attól, hogy valaki nőnek született, még értője lehet a labdarúgásnak. (Miután a bloggerek szerepelnek a mérkőzések fejléceiben is, mutatok az első három napból néhány csapatot, látványos a kép.)

Nálunk?

A vitathatatlan képességű, rátermettségű és felkészültségű Berkesi Judit igyekszik áttörni az üvegplafont, de összességében, az amúgy sem túl nagy létszámú mezőnynek roppant viharos ellenszélben kell talpon maradnia.

Pedig, miért is ne lennének alkalmasak, lennétek alkalmasak bármilyen, a futballal kapcsolatos feladatra? Tudja valaki értelmesen definiálni – azon túl, hogy a konzervatív, nem ritkán hímsoviniszta Communis opiniót nehéz megtörni – miért maradnak zárva a lányok előtt az ajtók?

(Nem tartozik szorosan ide, de azért az egyik kedvencem: „Hogy mehetnének be a lányok a férficsapat öltözőjébe?” – „érvelt” egy kézilabdára szakosodott férfikolléga, majd elment Győrbe, Görbiczékhez…)

Persze, bízhatunk benne, hogy előbb, vagy utóbb nekünk is segít, ha látjuk, van a világnak olyan – megengedem, jobban működő – része, ahol a női nemből is női igen lesz.

De, a dolgok maguktól, aligha változnak meg.

Cselekvésre, lépésekre van szükség, amelyek közül fontos lehet, hogy a Magyar Sportújságíró-szövetség (MSÚSz) szeptembertől, a Testnevelési Egyetemmel együttműködve, a TE keretein belül indít sportújságíró képzést. Indul posztgraduális, egyetemi szintű képzés a már diplomával rendelkezőknek, még ősszel lesz OKJ-s képzés az érettségizetteknek, a harmadik lépcsőfokot pedig az érettségi után megkezdhető, „sima” egyetemi képzés jelenti majd.

Bíztatok mindenkit, valósítsa meg az álmait, ne törődjön vele fúj-e ellenszél, csinálja bátran, amit szeretne. Tulajdonképpen, ez a női futball egyik lényege is.

Ha pedig valakinek több információra, tanácsra van szüksége, szívesen segítek.

Rólunk Denes Andras

avatar
Sokan kérdezik, miért nem szeretik, miért nem támogatják többen, jobban, a női labdarúgást? A mi válaszunk erre az, azért, mert még nem voltak olyan szerencsések, hogy megismerhették… Aki pedig szeretne olyan szerencsés lenni, az aligha találhat jobb partnert, mint a NŐIFUTBALL.COM

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.