BIGtheme.net http://bigtheme.net/ecommerce/opencart OpenCart Templates
Gyorshírként
Kezdőlap / Kiemelt cikkek / Női NB II: két, vagy három csoport?
(Fotó: Jánosi Zsolt)

Női NB II: két, vagy három csoport?

Amikor a magyar női labdarúgásról beszélünk, hajlamosak vagyunk kizárólag az élvonalra, a női NB I-re fókuszálni. A „másik” országos bajnokság, az NB II, elsősorban afféle „orvosi lóként” kerül terítékre, megállapítva, hogy annak a bajnokságnak az esetében, amelyben ott van az alapszint és a majdani NB I is, igazából nincsenek jó megoldások.

Kicsit ezt érzem most is, amikor rekordlétszám, 30 csapat (pénteken délben még „csak” 29-ről tudtunk, utóbb kiderült, a Cigánd SE megkísérelte a nevezést, de technikai hiba miatt kicsúszott a határidőből – a Versenybizottság dönt majd a jelentkezés elfogadásáról) nyújtotta be nevezését a női nagypályás másodosztályra.

Ez a létszám természetesen felveti már a háromszintű (NB I-NB II-NB III) bajnokság igényét. Én magam is azt írtam pénteken, ősszel megvizsgálandó annak lehetősége, hogy a szövetség kiírja a harmadosztályú országos női bajnokságot is. Fontosnak tartom azonban ezúttal is kiemelni: úgy nem tartom reálisnak az NB III-at, ha az alapszintű bajnokságba teljesen önkéntesek a nevezések. Nagy sikernek tartom ugyanakkor azt, hogy realitásként beszélhetünk az NB III-ról. Ha ez alá – újabb néhány év alatt – masszívan kiépülne a regionális (több megyét átfogó) háromnegyed pályás „tökamatőr” női bajnokságok hálója, azt mondhatnánk – kész vagyunk.

Arra is van ötlet, sőt annál kicsit több, elképzelés, hogyan lehetne biztossá tenni a nevezői létszámot – erről is lesz szó később.

De, előbb nézzük az ezekben a napokban, a csapatok számára talán legizgalmasabb kérdést: hogyan lehet ennyi csapattal lebonyolítani az NB II-es női bajnokságot.

1. Az MLSZ Elnöksége által elfogadott, hatályos, a 2020-2021-es évre vonatkozó versenykiírás két csoportról rendelkezik (nyilvánvalóan senki sem remélte, hogy ezt irreálissá tevő létszám nevez) és ehhez idomul a feljutás évek óta megszokott rendje. (A Versenykiírás 6. pontja engedné a több csoportot: A bajnokság 16-nál kevesebb indulási jogot kapott csapat esetében egycsoportos. 16 vagy több indulási jogot kapott csapat esetén a bajnokság földrajzi alapon kijelölt csoportokban kerül lebonyolításra.” A 9. pont, amelyik a feljutást írja le, viszont már két csoportot definiál: „Rájátszást játszik a 2021-2022. évi Női NB I. osztályú felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság részvételi jogáért a 2020-2021. évi Női NB II. osztályú felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 2 csoport 1. helyezettje.”

Amennyiben a 30 (vagy akár a 29) csapatot két csoportba soroljuk be, az csoportonként 30 (14 csapatos csoportnál 28) fordulót feltételez. Ha ehhez hozzáadom a Női Magyar Kupa három olyan fordulóját (játéknapját) amelyben biztosan nagy létszámban érintettek az NB II-esek, valamint a jövő nyár elejei helyosztó/osztályozó négy hétvégéjét, ez összesen 37 hétvége (játéknap).

Áttekintettem az elmúlt éveket, ugyanebből a szempontból. 2017-2018: 18 + 2 (MK) + 4 (H/O) = 24 játéknap; 2018-2019: 18 + 3 + 4 = 25 játéknap; 2019-2020 (tervezett): 22 + 3 + 4 = 29. Még a legutóbbihoz képest is irreálisan soknak tűnik a 37 hétvége. (Természetesen, a csapatok döntő többsége csak a ligarendszer fordulóit és az MK egy részét játssza le. De ehhez képest óriási lenne a terhek növekedése.)

Megnéztem azt is, az augusztus 15-i rajtot (ez szerepelt a főtitkári körlevélben) követően, hány hétvégén lehet játszani, december 5-ig: ez 17 hétvége, miközben valószínű, hogy a női NB II-es csapatok egy részének nem egyszerű feladat a műfüves pálya biztosítása. Megnéztem mellé a 2021. február 27-e és június 13-a közötti időszakot is: ez 16 hétvége. Összesen 33 hétvége, azaz gyakorlatilag plusz egy hónap hiányzik.

Az előző mondatból következően, mondhatnám azt is, a hétvégék száma önmagában kizárja a kétcsoportos lebonyolítást. (Illetve: a fordulók száma hétközi fordulók beiktatását igényelné.) De, legalább ennyire fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra a veszélyre, hogy a terhek irreális növekedése miatt a csapatok esetleg menet közben dobhatják be a törülközőt.

2. Ahogy azt az előző pontban is említettem, a háromcsoportos lebonyolítás versenykiírás módosítást igényel. Ráadásul, ez az NB I-re is vonatkozik a feljutó-jelölt és a 7. helyezett osztályozója miatt. Jelenleg azonban úgy gondolom, ez elkerülhetetlen.

Ha a Cigánd SE-t is besorolom, a 30 benevezett csapat földrajzi megoszlása így néz ki:

Nyugati országrész (11 sportszervezet): Balatonfüred FC, MOL Fehérvár FC, FC Ajka, Magyar Labdarúgó Egylet (Kozármisleny), Pápai ELC, Puskás Akadémia FC (Felcsút), SC Sopron, Szentlőrinc (Baranya megye), Veszprém FC USE, Zalaegerszegi TE, Ziccer NLE (Nagykanizsa).
Budapest (8 sportszervezet): 2011 Champion (a korábbi Metis), BVSC, Csepel USE, Újpest FC (Jobsforward), Airnergy, Soroksár SC (az FTC utánpótlására építve), Nimród SE (Kelen II), Vasas Akadémia.
Keleti országrész (11 sportszervezet): FC Hatvan, Gyulai Amazonok, Hajdúszoboszló, Kazincbarcikai SC FC, Monor, Nagymágocs, Nyíregyháza Spartacus, Nyírség NFC, Szolnoki MÁV, Vác-Deákvár, Cigánd SE.

Viszonylag logikusan ki lehet ezekből a csapatokból alakítani három, tízszereplős csoportot. Mind Keletről, mind Nyugatról egy-egy csapatot kell Budapesthez kapcsolni. Ha mechanikusan (és logikusan) a földrajzi távolságot nézzük, akkor ez Nyugaton a Puskás Akadémia (második a MOL Fehérvár), Keleten a Monor („orrhosszal” második helyezett a Vác-Deákvár).

A háromcsoportos lebonyolítás esetén a csapatok maximum 18 + 3 + 4 = 25 meccset játszhatnak, ez lényegesen barátságosabb. Van még két fontos érv ez a megoldás, a kevesebb forduló mellett. Az egyik a koronavírus-járvány: ha szüneteltetni kell egy időszakra a szezont, az elmaradt fordulók könnyebben pótolhatók. A másik a pénzügyi háttér (azt sem feledve, hogy a rövidebb szezon önmagában is olcsóbb a csapatok számára): a Női Bizottság évek óta azzal támogatja az NB II-es csapatokat, hogy kvázi átvállalja utazási költségüket. Ennek keretösszege 10 millió forint. Akkor is ennyi volt, amikor 14 csapat nevezett, és most is ennyi, amikor 30. A háromcsoportos lebonyolítás esetén a budapesti csapatokat szinte figyelmen kívül hagyhatjuk, így a többiek viszont valódi segítséget kaphatnak.

Kötelező említeni viszont azt is, hogy a háromcsoportos, bajnokságonként tíz csapatos lebonyolítás reális veszélyét az esetleges visszalépők, az adott bajnokság létszámának csökkenése adja. Bízhatunk azonban abban, hogy az olcsóbb szezon segít megtartani a benevezetteket.

Amennyiben a szövetség a háromcsoportos lebonyolítás mellett dönt, ennek megfelelően kell módosítani a feljutás rendjét. Célszerűnek tűnik egy háromcsapatos, semleges pályán rendezett minitorna (szombat-szerda-szombat) a három bajnokcsapat részvételével. A győztes feljut, a második helyezett játszhat osztályozót a Simple Női Liga 7. helyezettjével.

Amennyiben a versenykiírás módosításra kerül, érdemes volna egyúttal megteremteni az esetleges, majdani NB III jogi hátterét. Arra gondolok, hogy a feljutás-kiesésről szóló részt kiegészíthetné egy olyan klauzala, hogy (tartalmilag): „Amennyiben a Magyar Labdarúgó Szövetség a 2021-2022-es szezonra női NB III-as bajnokságot ír ki, úgy a 2021-2022 évi Női NB II-ben az alábbiak rendelkeznek indulási jogosultsággal: A Simple Női Liga 2020-2021 évi 8. helyezettje (1), a Simple Női Liga és a Női NB II-es bajnokság 2020-2021-es szezonja osztályozójának vesztese (1), a 2020-2021-es  Női NB II-es bajnokság feljutási helyosztójának 3. helyezettje (1),  a 2020-2021-es  Női NB II-es bajnokság csoportjainak 2-5. helyezettjei (12), valamint a a 2020-2021-es  Női NB II-es bajnokság legjobb 6. helyezettje (1).”

Ez így összesen 16 (2 x 8) csapat volna.

3. Ezzel érkeztünk el a harmadik részhez, a felnőtt női országos versenyrendszer jövőjéhez.

Sokat fejlődtük. Több a csapat és biztosabb lábon is állnak. Ideálisnak és kivitelezhetőnek látszik egy háromszintes piramis, amelyben a Simple Női Liga 8 csapata alatt 2 x 8 csapatos NB II és háromszor 8 csapatos NB III van. Ez összesen 6 x 8 = 48 csapat. Viszont, ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a férfi NB I-NB II sportszervezeteinek az U19 helyett a felnőtt csapat volna kötelező. Ha ez nincs meg, akkor szerintem NB III sincsen, marad az NB II, „bárhány” csapattal. Pedig, bizonyosan jót tenne az NB II-nek, a presztizsének is, ha nem alapszintű bajnokság volna. Emelkedne a színvonala is, amire mondhatjuk, hogy egycsoportos NB II-ben még jobban emelkedik, de ez az utazási távolságok és a költségek miatt szerintem nem jó ötlet. (A polémiában szándékosan nem érintettem az NB I esetleges létszámemelését, most az NB II van terítéken.)

Rólunk Denes Andras

avatar
Sokan kérdezik, miért nem szeretik, miért nem támogatják többen, jobban, a női labdarúgást? A mi válaszunk erre az, azért, mert még nem voltak olyan szerencsések, hogy megismerhették… Aki pedig szeretne olyan szerencsés lenni, az aligha találhat jobb partnert, mint a NŐIFUTBALL.COM

Ezt már olvastad?

A 77 pont 7 éve

Ma tartja a Magyar Labdarúgó Szövetség a 2020-as, tisztújító közgyűlését. Tekintettel arra, hogy a szövetség ...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.