BIGtheme.net http://bigtheme.net/ecommerce/opencart OpenCart Templates
Gyorshírként
Kezdőlap / Kiemelt cikkek / Mi van, ha be sem tudjuk fejezni a bajnokságokat?

Mi van, ha be sem tudjuk fejezni a bajnokságokat?

A nemzeti ünnep előestéjén a felnőtt- és utánpótlás-bajnokságokban – zárt kapuk mögött – lezajlott a forduló. A szombati játéknapot megelőző este Magyarország Kormánya úgy döntött, az általános- és középiskolákban is beszűnteti a helyszíni oktatást, a COVID-19 vírussal kapcsolatos járvánnyal összefüggésben a gyerekek számára az otthoni képzést, a diszciplinák „házhoz juttatását” írja elő. Magyarországon számos más sportág teljes stopot rendelt el. Európa futballja is parkolópályára került, ma, március 15-én már csak öt országban folyik a felnőtt bajnokság.

Az intézkedésekkel összhangban, jónéhány sportszervezet úgy döntött, az edzéseket is felfüggeszti. Budapest XV. kerületében és Vácon az Önkormányzat határozott az általa fenntartott sportlétesítmények bezárásáról, a Puskás Akadémiáról, a győri Fehér Miklós Akadémia kollégiumából hazaköltöznek a gyerekek, a MOL Fehérvár teljes utánpótlásában felfüggesztette az edzéseket – a sor hosszan folytatható.

Most, március 15-én koradélután a felnőtt bajnokságokban folynak még a küzdelmek – hozzáteszem rögtön, sok bajnokságban, tekintettel arra, hogy a „felnőtt csapat” keretének többségét középiskolások adják, a felnőtt jelző ebben a speciális helyzetben erősen idézőjeles. A női élvonalban gondolhatunk akár a Ferencváros keretének egy részére, de főként az ETO-ra, amely jelenleg a Simple Női Liga legfiatalabb csapata.

Aligha kérdéses, kevés idő, valószínűleg csak órák választanak el bennünket attól, hogy az MLSZ – a kialakult helyzetben felelősséggel döntve, ugyanakkor a körülmények foglyaként is – a felnőtt bajnokságok szüneteléséről döntsön. Előrebocsátva, hogy semmilyen „tuti” információm nincsen, érdemes néhány gondolatot felvetni, lehetőségeket mérlegelni.

Ha megszületik az elkerülhetetlennek látszó döntés és a következő hétvégén már nem lépnek pályára a csapatok, a határozat – ahogy az utánpótlás esetében is – a felfüggesztésről, pauzáról és nem befejezésről szólhat. De, tegye mindenki a szívére a kezét: az elmúlt napokban, nem játszott még el a gondolattal, mi van akkor, ha a szünet a reméltnél lényegesen hosszabbra nyúlik? Hogyan lehet végeredményt hirdetni? Egyáltalán lehet? Mi lesz a feljutással, a kieséssel?

Igazából, arról, ha a bajnokságok hamar folytathatók (nem megfeledkezve arról sem, hogy az újraindulás előtt felkészülési időszakra is szükség lenne), nem érdemes polemizálni. Ez az az eset, ha legkésőbb május 15-én ismét lehet játszani és a befejezés „csak” csúszik kicsit.

Igen ám, de mi van akkor, ha mondjuk a bajnoki év végéig, június 30-ig sem fejezhetők be a most a boxba álló bajnokságok?

Aligha vitatható, ebben az esetben a végeredmény megállapítása, a kiesés-feljutás a legfontosabb kérdés. Mielőtt erről beszélnék, rögzítem azon véleményemet, hogy jó döntés nem lehet, csak rossz és kevésbé rossz döntés. Lehet „jogszerű”, a szabályoknak megfelelő döntés – de, ez nem esik feltétlenül egybe azzal, amit igazságosnak is gondolunk. Szemernyi kétségem sincs abban, amikor majd egy-egy kérdésre több válasz is létezik, az érdekeltek (sportszervezetek, játékosuk, szurkolók) véleményét, látásmódját befolyásolhatja, hogy a „végeredmény” számukra kedvező, vagy épp hátrányos. Arisztotelész és Kant is nagy csatát vívott az objektív igazság kutatásával – itt keresni is felesleges.

Újra rögzítve, hogy nem teszek mást, csak szabadjára engedem a fantáziámat, a be nem fejezett bajnoksággal kapcsolatban, egyszerűen fogalmazva (illetve, tekintett arra, hogy a Versenyszabályzat nem ismer ilyen opciót) két lehetőség képzelhető el: a) annak az eredménynek a „kőbe vésése”, amelyet a tabella a bajnokság felfüggesztésekor rögzít. Aligha kell mondani, ez felvet igazságossági problémákat, nem is beszélve azokról az esetekről, ahol a csapatok nem ugyanannyi mérkőzést játszottak. b) úgy tekinteni, mintha a 2019-2020-s bajnokság nem is létezett volna és gyakorlatilag „újrajátszani” a szezont.

Nem ismerem az MLSZ álláspontját – illetve, korai még, hogy egyáltalán álláspontja legyen ezekben a kérdésekben – de, hogyan érinti a rendkívüli helyzet a versenykiírásokat? Gondolok elsősorban a bajnoki év időtartamára és a lejátszandó mérkőzések számára.

Felvethető kérdés, hogy vajon egységes, valamennyi bajnokságra érvényes forgatókönyv készüljön-e, vagy az egyes bajnokságokhoz igazodjon a protokoll?

Tényleg csak a példa kedvéért: nézzük a Simple Női Ligát, a mi élvonalunkat. A keddi, MTK-DVTK rangadó után, a hárometapos bajnokság második szakaszából egyetlen forduló hiányzik, ha ezt le lehet játszani, mindenki ugyanannyiszor találkozott minden ellenfelével. Így kialakulna egy „viszonylag igazságos” sorrend, amit még igazságosabbá lehet tenni a helyosztókkal. (A jelenlegi versenykiírás szerint csak az 1. és a 3. helyért játszunk helyosztót.) Ha egyáltalán nem lehet játszani, illetve nem lehet a versenykiírást módosítani, marad a már fentebb vázolt formula: a tabella „kőbe vésése”, vagy a bajnokság „újrajátszása”. De, főként az utóbbi megoldás igazságos-e az MLE-vel és az Újpesttel szemben? Felvethető, hogy amennyiben nem tudjuk befejezni a szezont, egy évre, vagy hosszabb időre emeljük meg kettővel a liga létszámát? Ismét csak: mi a jobb, a valamennyi bajnokságra érvényes egységes forgatókönyv, vagy az egyedi döntések?

Megannyi kérdés, ráadásul ez csak a jéghegy csúcsa, ennél azért sokkal több vár válaszra. Csak példaként: munkaszerződésük kötelmét nem vitatva, „itt tartható-e” az a külföldi labdarúgó, aki szeretne hazautazni? Ha hazautazik, mikor, hogyan térhet vissza?

A munkajog általános szabályait sem sutba vágva, a sportszervezetek fizetnek-e bért (megbízási díjat) a leállás időszakára? Jár-e fizetés olyan munkáért, amelyet nem végez el valaki? Ha nem kapnak bért játékosok, sportszakemberek, az nem lehetetleníti-e úgy el az egzisztenciájukat, hogy később képtelenek lesznek visszazökkeni a korábbi, a mostani kerékvágásba?

Megint csak a magánvéleményem, hogy az a sportszervezet jár el helyesen, amely (legalább) a bajnokságok, illetve a bajnoki év végéig fizeti a nála dolgozó sportszakembereket. Ha ennek az az útja, hogy más feladatot talál számukra (applikációk segítségével az egyéni edzések kidolgozása, gyakorlattár bővítése, a digitális technika meghonosítása az amatőr csapat életében, stb.), akkor úgy. Nem beszélve arról, hogy az utánpótlás futball elsőszámú finanszírozója jelenleg a TAO. Ebben a tekintetben a sportszervezetek bevételei nem csökkennek, a kiadásai viszont valószínűleg igen.

Futja belőle a méltányosságra.

Rólunk Denes Andras

avatar
Sokan kérdezik, miért nem szeretik, miért nem támogatják többen, jobban, a női labdarúgást? A mi válaszunk erre az, azért, mert még nem voltak olyan szerencsések, hogy megismerhették… Aki pedig szeretne olyan szerencsés lenni, az aligha találhat jobb partnert, mint a NŐIFUTBALL.COM

Ezt már olvastad?

Ők csak nyertek – nem is gondolták, hogy hősökké válnak

A Magyar Labdarúgó Szövetség 1983-ban írt ki először „hivatalos”, országos bajnokságot. A „Magyar női futball ...

1 Komment

  1. avatar
    Várkonyi Miklós

    Ma már kicsivel többet tudunk: az UEFA nem javasolja, hogy ebben a szezonban bajnokot és helyezetteket állapítsanak meg az országos szövetségek. Ebből azonban az következik, hogy semmiféle (természetes) alap nem lesz a női BL indulóinak megállapítására. Nem játsszák le az utánpótlás elitköröket, az utánpótlás Európa-bajnokságokat. Főhetnek a fejek… 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.