BIGtheme.net http://bigtheme.net/ecommerce/opencart OpenCart Templates
Gyorshírként
Kezdőlap / Kiemelt cikkek / Ma ötven éves a magyar női futball?

Ma ötven éves a magyar női futball?

Amikor a magyar női labdarúgás történetét feldolgozó könyvsorozat megírásába kezdtem, az egyik apropó éppen az volt, hogy a szakág – ha voltak is korábban a szervezésre, születésre irányuló kezdeményezések – igazából a hetvenes évek elején született, azaz 50. születésnapját ünnepeli.

Igen ám, de mikor?

Nem túl bonyolult azt belátni, ahhoz, hogy az ötvenet ünnepelhessük, meg kell határozni, mit tekintünk kiinduló pontnak, születésnapnak. Az egyik lehetséges időpont éppen 1970. április 30-a, azaz, akik az első rendezvényt tekintik a magyar női futball születésnapjaként, ma köszönthetik a félévszázados jubileumot.

De, nézzük, melyek a „lehetőségek”?

1970-ben egy pécsi kislány „hirdetést” adott fel az Ifjúsági Magazinban, futballozni szerető társakat keresve. A válaszolók között volt a budapesti Doma Judit, aki azt is kérte, hadd kapja meg a budapesti jelentkezők címét, mert szervezni igazából csak helyben lehet. Ezzel, kiszabadult a szellem a palackból…

Doma Judit nagyon komolyan vette vállalt feladatát. Levelekkel bombázta Börzsei Jánost, az MLSZ főtitkárát – de az akkor húsz esztendős lányt igazából senki sem vette komolyan. Annyit sikerült kiharcolnia, hogy 1970. április 30-ra megkapta az óbudai Gázgyár pályát, hogy kiderüljön, valójában mekkora tömeget érdekel a női foci lehetősége.

Akár ezt az április 30-i dátumot is tekinthetnénk az igazi magyar női futball születésnapjának – mert több mint százan kaptak az alkalmon, jelentkeztek, hogy futballozni szeretnének. Az MLSZ a Budapesti Labdarúgó Szövetségre testálta a női labdarúgás gardírozását, a BLSZ pedig annyit azért tett az ügy érdekében, hogy minden kedden, a szövetség Váci utcai székházában találkozhattak, meccseket köthettek le a formálódó csapatok képviselői – de szervezett keretek közötti rendszeres játékról még nem beszélhettünk, a bajnokság kiírásához még nem érezte elég „komolynak” a helyzetet a BLSZ.

A lányok viszont futballozni akartak, és a maguk eszközeivel meg is oldották, hogy játszhassanak. 1970. június 29-én (más források szerint augusztus 19-én) alakult meg a magyar női futball zászlóshajójává vált Femina – a zseniális nevet az alapító, Erdélyi Gyula találta ki. Szintén a nyári hónapokban alakította meg női csapatát a klubok közül talán a legerősebb bázissal rendelkező FŐSPED Szállítók – 1970 őszén, a Magyarország című politikai hetilapban, Vedres József írt cikket a kezdetekről, ebben említi, hogy a Szállítók NB I/B-s (azaz másodosztályú) férfi csapatának nézőszáma jelentősen növekedett, amióta a bajnoki meccsek előmérkőzéseként női futballt láthatnak a szurkolók.

Vedres ugyanebben az írásban megszólaltatta Barvacsi Imrét, a Vasas Sportiskola igazgatóját, aki elmondta: 10-16 éves, futballozni kívánó lányokat toboroztak (közöttük volt Bárfy Ágnes is!). Több mint száz (!) fiatal lány jelentkezett, ami azt is jelentette, hamar szembesültek azzal a gonddal, hogyan biztosítsanak elegendő pályát, felszerelést, edzőt. „Közeli, de távoli vidékekről is jelentkeztek felvételre kislányok. Egy apa Záhonyból utazott fel a leányával, mert úgy gondolta, hogy kollégiumi elhelyezéssel itthagyhatja gyermekét a sportiskolánkban. A jelentkezettek egyharmada általános iskolai tanuló, a többi középiskolás vagy ifjúmunkás. Sportiskolánk nem kuriózumot lát a női labdarúgásban, hanem úgy véli, hogy a lányoknak már gyerekkorukban el kell sajátítani ebben a sportágban is az alapokat.” – nyilatkozta Barvacsi a hetilapnak.

Visszatekintve a fél évszázados távlatból, nem nehéz látni: az 1970 áprilisát követő másfél-két évben, úgy pörögtek az események, hogy abba bárki beleszédülhetett. A női labdarúgás felfedezése, létének elfogadása szempontjából kétségtelenül sokat jelentett, hogy szeptember 6-án, a Népstadionban, a nagy népszerűségnek örvendő SzÚR-on a legjobb két csapat, a Femina és a FŐSPED Szállítók rövid bemutató mérkőzést játszhatott, és a 85 000 néző az újdonságnak járó lelkesedéssel tapsolta a szép megmozdulásokat.

Ha 1970-ben a szövetség még el is zárkózott a női bajnokság szervezésétől 1971-ben már elsodorta az ár az ellenvetéseket. Megint csak az „úgy csináljunk valamit, hogy ne csináljunk semmit” szellemében, a legerősebb hátországgal rendelkező klub, a FŐSPED Szállítók kapott megbízást (ha úgy tetszik, a szövetség helyett…) az egyidényes, kísérleti bajnokság megszervezésére.

Hernádi József, a BLSZ Női Bizottságának vezetője, egy 1973-as Magyar Ifjúság-cikkben emlékezett a kezdetekre: „Hosszú időn át kilincseltek nálunk a lányok, hogy így az egyenjogúság, meg úgy a sportszeretet, mikor focizhatnak már végre ők is? A BLSZ elnöksége engem bízott meg a labdarúgó lányok felügyeletével. Az első, mondhatni, kísérleti bajnokságot 1971 tavaszán rendeztük.”

Tíz csapat vállalta az úttörő szerepet. A bajnokságot bonyolító FŐSPED Szállítók a mezőnyt két ötös csoportba sorolta, itt a csapatok körmérkőzéses rendszerben, 8-8 mérkőzést játszva alakították ki a sorrendet. Az arany- és a bronzéremért a csoportelsők, illetve másodikak játszottak, kuparendszerben. Az 1971-es tavaszi bajnokságban a Pécel, a Betonelem, az Erzsébeti Spartacus, a Nagytétényi Chinoin, valamint a III. ker TTVE-Femina került az A-, a Fősped Szállítók, az Isaszeg a Maglód, a budatétényi Mekalor, valamint a Vasas Sportiskola csapatának utódává vált Magyar Kábel pedig a B-csoportba. A névsort böngészve két dolog azonnal feltűnhet: az egyik, hogy a két nagyágyút „szétültették”, a másik, hogy az első bajnokság átlépte Budapest határát, a mezőnybe három Pest megyei település reprezentánsa is nevezett.

Érdemes megjegyezni a dátumot: 1971. április 17-e. Ekkor rajtolt a bajnokság, játszotta az első magyar női bajnoki mérkőzést a FŐSPED Szállítók és a Mekalor. Citáljuk ismét a korabeli sajtót, Vándor Kálmán (a korszak egyik legismertebb sportújságírója, egyben remek slágerszöveg-író – DA) a másnapi Népszavában terjedelmes cikkben számolt be a történelmi eseményről. „A langyos tavaszi napfényben visszafojtott női sikoly hasit a levegőbe. A szomszédos tűzoltó laktanyában az ügyeletes ösztönösen felkapja a fejét” – kezdi Vándor a cikket, de azért hamar kiderül: ez a „sikoly” gólöröm, délután három után 12 perccel Vígh Mária, a Fősped 19 esztendős középcsatára a Mekalor hálójába lőtte női futballunk első hivatalos gólját.

 

Hogy ne kerüljem meg a feltett kérdésre a választ, én igazából ezt, az 1971. április 17-i napot tekinteném a magyar női futball születésnapjának. De, igazából azokkal sem vitatkozom, akik szerint ma ötven éves a magyar női labdarúgás…

Rólunk Denes Andras

avatar
Sokan kérdezik, miért nem szeretik, miért nem támogatják többen, jobban, a női labdarúgást? A mi válaszunk erre az, azért, mert még nem voltak olyan szerencsések, hogy megismerhették… Aki pedig szeretne olyan szerencsés lenni, az aligha találhat jobb partnert, mint a NŐIFUTBALL.COM

Ezt már olvastad?

A 77 pont 7 éve

Ma tartja a Magyar Labdarúgó Szövetség a 2020-as, tisztújító közgyűlését. Tekintettel arra, hogy a szövetség ...

3 hozzászólás

  1. avatar

    Üdvözlöm!

    Annyi plusz információt szeretnék megadni, hogy a Gázművek MTE 1959 nyarán szervezett egy női meccset Aquincumra a Hegesztőkészülékek Gyárának hölgycsapata ellen. Van néhány fotóm is a meccsről, illetve a Gázos hölgyekről. A könybe, amit írtam a klubról, ennyit tettem bele az eseményről:

    "A gyengébbik nem gárdáiban nem dúskál a klub története, azonban 1959 nyarán összeállt egy spontán hölgykoszorú, akik a szomszédos Hegesztőkészülékek Gyárának női csapatával játszottak egy mérkőzést az aquincumi pályán, ahol a szépszámú közönség előtt 1:1 lett a végeredmény. A gázos hölgyek mind az üzem munkatársai voltak, hatan a gondnokságról, ketten a konyháról, továbbá a terv osztályról, az üzemfej-lesztésről és a munkaügyről kerültek ki."

    Üdvözlettel:

    Rorbacher István

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.