Női futball
Kapcsolódó cikkek
A hét legfontosabb női futball hírét az UEFA szolgáltatta: Aleksander Čeferin, az európai szövetség elnöke bejelentette, hogy a 2021-2022-es szezontól megváltozik az UEFA Női Bajnokok Ligája lebonyolítási rendje, a nyolcaddöntő helyébe csoportmérkőzések lépnek. A változás része az is, hogy növekszik az indulók száma – akár az is elképzelhető, hogy Magyarországot, a Jet-Sol Ligát két csapat képviselje a jövőben a BL-ben.
Az UEFA Végrehajtó Bizottságának döntéséről szóló hírt szerdán kiadták a nagy hírügynökségek, köztük az MTI is, posztolta a sportnapilap online kiadása.
„Az európai szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának szerdai ülése után a szervezet honlapjáról kiderült: a küzdelmeket a selejtező után 16 csapatos csoportkörben folytatják az együttesek. A selejtezőben – a férfiak versengéséhez hasonlóan – lesz bajnoki és nem bajnoki ág, a négy négyes csoportból pedig az első két helyezettek jutnak a negyeddöntőbe, ahol egyenes kieséses rendszerben folytatódik a küzdelem. A mai döntés alapjaiban változtatja meg a női labdarúgást, hiszen a világ legjobb együttesei meg fogják kapni az őket megillető lehetőséget és figyelmet" – mondta Aleksander Čeferin UEFA-elnök.
Ennyi a hír, amelyből igazából csak a lények nem derült ki, vagyis az, hogy mi az új lebonyolítási rend, nem mellékesen, kinek jó ez az egész. Egyébként pedig, a figyelmes olvasónak azonnal feltűnik, hogy a hír tulajdonképpen tizenhat csapatos főtáblát vizionál – de eddig harminckét csapat büszkélkedett a főtáblán, ebből huszonkettő selejtező nélkül…
Nekiálltam kutakodni, először az UEFA anyagai között, utána máshol is – sok fontosat megtudtam, de még most, két nappal a döntés után sem állíthatom, hogy tökéletesen tisztában vagyok vele, mi, hogy történik majd.
Ami biztos: a résztvevő csapatok az első két fordulóban eljutnak a nyolcaddöntőig, ahol négy, négycsapatos csoport alakul, ebből négyszer kettő „éri meg a tavaszt”, amikor visszaáll a régi rendszer.
A változások közé tartozik, hogy több csapat indulhat az eddigi nagyjából hatvannál. A hat legerősebb szövetség három-három csapatot indíthat, míg az országok koefficiens-listájának 7-16. helyezettjei indíthatják a bajnoki másodikat is. Ez a mi esélyünk, ide, a legjobb tizenhatba kellene néhány év jó szereplésével beférni.
Változik a selejtező mini-tornák rendje is. Eddig ugye „mindenki játszott mindenkivel”, az új formulából elődöntő, bronzmeccs, döntő volna az első forduló menetrendjében.
Arról nincs hír, miként alakul a kiemelés rendje, mindössze annyit találtam, hogy az előző kiírás győztese automatikusan csoportkörös. Ismerve az UEFA logikáját, gyanítom, ugyanez a kedvezmény jár majd a hat erős ország bajnokcsapatának is.
A jelenlegi rendszerben a döntő kivételével a csapatoké a mérkőzések közvetítési joga. Ez is központosul, az UEFA magához vonja a jogokat (a selejtező 2. köréből két, a csoportkörben négy meccs) – de az is biztosra vehető, hogy ezzel egyidejűleg több pénzt is oszt szét az UEFA.
Nem tiszta számomra az őszi időrend, ha a csoportkörben hat meccset (hétközben, itt már nincsenek, nem lesznek „amatőr” játékosok) le kell zavarni, az első forduló (ahogy most a selejtező van) augusztusban lehet, a 2. szeptember elején talán.
Mindezt összegezve, az sejthető: a férfiakhoz hasonlóan, a nőknél is a „nagyok játszótere” lesz a Bajnokok Ligája. Több lesz a pénz, tovább nyílik az olló, a gazdagabb klubok még gazdagabbá válhatnak. Ezzel együtt, azt mondom, sülhet számunkra is pecsenye, ez a két induló lehetősége, ami előrelépés, de a csoportkörtől messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.
Roppant kíváncsi leszek, a francia, a német, az angol, a svéd, a spanyol, az olasz, dán, norvég csapatokon kívül, mely ország „küld” képviselőt a csoportkörbe.
Mondjuk, a Slavia Prahának lesz-e erre esélye?
Vagy, ami még izgalmasabb: milyen befektetéssel, mennyi idő alatt építhető fel egy csoportkörös magyar csapat?
