Történelem óra

Az új évtized és a rendszerváltás első éve „visszarendeződést” hozott – szerencsére azonban, csak a bajnoki kiírásban. A női Országos Bajnokság (OB) mezőnye – a férfi NB I-hez hasonlóan – visszatért a győzelmet három ponttal honoráló számításról a korábbi, kétpontos szisztémára. Régi-új lett a rendszer abban is, hogy az 1990-1991-es ...

Az 1989-1990-es bajnoki év tizenkét hónapjában sok minden alapjaiban változott meg Magyarországon – miért lett volna ez másként a női labdarúgó bajnokságban? Nem is arra gondolunk, hogy az első fordulókat még a Magyar Népköztársaságban, a szezon több mint a felét viszont már a Magyar Köztársaságban játszották a csapatok, hiszen a ...

Egy évnyi visszaesés, az 1987-1988-as, mindössze 14 fordulós bajnokság után, újra bővült a mezőny, a magyar női futball 6. hivatalos pontvadászatának már ismét tíz csapat vágott neki. A sportnapilap, a Népsport augusztus végén írt arról, hogy „…megkezdődik a hét végén az országos női bajnokság. Eredetileg tizenegy csapat nevezett, de a ...

1988 nyarára véget ért a Ferencvárosi László Kórház első nagy szériája, a majd’ két évtizedes múltra visszatekintő Femina, aktuális nevén Femina Észak-Pesti ÁFÉSZ (a korabeli források többsége nagy P-betűt használ a csapat nevében – DA) pedig, a Budapesti Volán és a Fővárosi Sütőipar női csapatának megszűnése miatt, mindössze 14 fordulós ...

1987-ben, sorozatban harmadszor is a Ferencvárosi László Kórház S.C. nyerte meg, az OB I-es női labdarúgó bajnokságot. Nincs objektív mércéje annak, hány, sorozatban megszerzett elsőség után tekinthetünk egy csapatot „korszakosnak”, netán „egyeduralkodónak” (ez utóbbi összeköthető természetesen a Női Magyar Kupa elnyerésével is), de azt azért érdemes rögzíteni: három aranyéremnél hosszabb ...

A harmadik hivatalos bajnokság végén megünnepelhettük az első címvédést – ismét a Ferencvárosi László Kórház végzett az élen, méghozzá a korábbi négypontosnál is nagyobb fölénnyel. Így, három évtized távlatából sem lehet kétséges, Lovász Gyöngyiéké volt a nyolcvanas évek közepének legjobb csapata.  Két befejezett bajnokság elég volt ahhoz, hogy feléledjen a ...

Aki már 1985-ben is böngészte a Labdarúgás című szakfolyóiratot, meggyőződhetett róla, Góliás Róbert – akit okkal tarthatunk a hazai női labdarúgás hőskorában az egyik legfőbb atyamesternek – valóban a női futball szakértője volt. Góliás a havi magazin egyik télvégi számában nyilatkozta, az őszi szezonban ugyan még a Renova volt a ...

A Magyar Labdarúgó-szövetség 1983-ban írt ki először országos női labdarúgó bajnokságot. A korábban – 1971-óta éppen 10 alkalommal – kiírt pontvadászatokban egyetlen "kakukktojás" kivételével, kizárólag fővárosi klubok indul(hat)tak, és ezeknek nem is az országos szövetség, hanem a BLSZ volt a gazdája. Persze, abban, hogy a magyar női futball Budapest központú, sem ...

A magyar női válogatott ciprusi mérkőzése a női futball egyik „nagyhatalma”, a Koreai NDK ellen, alkalmat kíván nekünk is, hogy megismerkedjünk a nemzetközi labdarúgás egyik különleges szereplőjével. Tudja valaki, ki a futball történetének egyetlen háromszoros világbajnok játékosa? Igen, Pelé. És, azt tudja valaki, ki volt az első, aki játékosként, majd ...

Az elmúlt években, ha a női labdarúgásról, különösen annak hőskoráról tartottam előadást, soha nem mulasztottam el említeni, hogy az ősanyák nyomát Szegeden érdemes keresni. Korábbi civil munkámat végezve, régi újságokban bányászva, a Sporthírlap egyik 1912 (!) júliusi lapszámában találtam rá a hírre: „Női footballcsapat Szegeden: A Szegedi Testgyakorlók Köréé az ...