Női futball
Kapcsolódó cikkek
Akár azt is mondhatnám/írhatnám, hogy játékra hívom az olvasókat. Igazából a véleményekre vagyok kíváncsi, de amint az látható lesz, a felvetésben nincs tudományosság – inkább csak játék, de, mint minden játékot, ezt is kéretik komolyan venni.
Azon gondolkodtam a legutóbbi napokban, hogyan lehet úgy leírni a magyar női futball belső erőviszonyait, hogy a különböző szinteket a férfi szakág különböző lépcsőfokaihoz próbáljuk kapcsolni.
Bonyolult?
Nem lesz az, ha leírom a saját válaszaimat.
A kiindulási pont az, hogy a női labdarúgás (országos) versenyrendszere kétszintű (NB I-NB II), miközben a férfi szakág – az NB I-NB III alá illesztett megyei bajnokságokkal – lényegesen tagoltabb.
Azt szoktuk mondani, az erőviszonyok alapján, az NB II-ben bizonyosan „több bajnokság van” mint egy bajnoki osztály – és, vajon így van-e ez a Simple Ligában is?
Nézzünk konkrét példát.
Én abból indultam ki, hogy a Simple Liga három élcsapata, a Ferencváros, az MTK Hungária és a DVTK ugyanazt jelenti, mint a „férfiak világában” a Ferencváros, a MOL Fehérvár FC és a Puskás Akadémia. Az Astra és a Haladás-Viktória (kulcsnak fogadva el, hogy mennyi esélye van az elit elleni meccseken) viszont már nem a férfi mezőny 4-5-je, hanem az OTP Bank Liga alsó negyede.
A Simple Liga további csapatai (St. Mihály FC, ETO FC Győr, Kelen SC), ugyanezt a kulcsot követve, a férfi NB II, a Merkantilbank Liga első felét jelentik.
Tovább haladva „lefelé”, jönnek azok a klubok, amelyek a női NB II-ben a feljutásért küzdenek. Itt különbséget lehet talán tenni a hagyományos, több éve a másodosztályban játszók és a rövid távon, igazolásokkal megerősítettek (ilyennek gondolom a Soroksár SC-t, sőt talán a Puskást is) között – ezeket helyezném a férfi NB III és az NB II határmezsgyéjére.
Innentől kezdve már gyorsabban haladhatunk: az NB II középmezőnye (itt a csapatok csak elvétve szereznek pontot a bajnokságuk legjobbjai ellen) a férfi szakág grádicsain a megyei I. osztály „párja”, míg a leggyengébb NB II-esek a megyei II. osztálynak felelnek meg.
Akinek ez „durva”, az gondoljon az edzések számára, a játékosok javadalmazására, az infrastruktúrára.
Reális ez így?
Teljesen egyetértek. ..Sőt..
Kedves András, mindenek előtt fogadd elismerésemet az új "könyvész" szakmádhoz. A kiadványaidban azt látom a legértékesebbnek, hogy gyakorlatilag szélsőségesen unalmas adattömegeket kellett mozgatnod, hogy kialakuljanak a hasznos termékek. Nagyon irigylem, hogy kitartott a türelmed velük végig. Ugyanakkor megragadom az alkalmat, hogy ráirányítsam a figyelmedet a "Kisasszonyfutball" nevű blogomra, amelyet nagyon hosszú szünet után utóbb két új bejegyzéssel bővítettem. Biztos, hogy említettem bennük vitára is alkalmas kijelentéseket. Köszönöm.